Múlt heti bejegyzésünkben arról olvashattatok, hogy nekünk, Y generációnak a 90-es évek jelentik a retrot. Azonban szüleinknek, akik lehetnek akár az X vagy a Baby-boomer generáció tagjai, ehhez a fogalomhoz vajon milyen kép társul?
A cikk céljából megkérdeztem anyukámat és nagynénémet, hogy nekik mi jut eszükbe arról, hogy retro. A mi megközelítésünkhöz hasonlóan ők is gyermekkori emlékeikhez nyúltak vissza. Összegyűjtöttem tehát nektek pár ma már retronak számító segédeszközt nagymamám és dédmamám mindennapjaiból, melyek hosszú éveken át a padláson, pincében pihentek, s ma már a konyháink ékesítő dísztárgyává váltak.
A bal felső képen látható bödönt anyukám még a dédnagymamámtól örökölte. A zománcozott edényt egykor zsír tárolására használták, s mi a mai napig zsírt tartunk benne.
Falusi szokásokhoz híven dédnagymamám igazi házi lekvárt készített minden gyümölcs szezon végén. A lekvárt egy napig lassú tűzön üstben főzték, állandóan kevergetve, cukor és mindenféle adalékanyag nélkül. A kész lekvárt beletöltötték a bal alsó képen látható csuporba. Miután kihűlt nagyon sűrű lett, a tetején hártya képződött, s így ebben az edényben évekig elállt.
A vasaló feltalálásának pontos időpontja nem ismert. Az elektromos vasaló feltalálása előtt a képen látható vasból készült vasalót a sparheltből (konyhai tűzhely) kiszedett parázzsal vagy izzó faszénnel töltöttek tele, s mikor teljesen felmelegedett akkor vasaltak vele.
Alatta pedig egy mechanikus, fából és vasból készült kézi daráló látható, melyet elsősorban bors, kávé és egyéb magvak őrlésére használtak.
A második montázsban italfogyasztáshoz kapcsolatos tárgyakat szedtem össze nektek. A bal felső képen látható kis méretű flaskák pont belefértek a földeken és az erdőben dolgozó napszámosok zsebébe, így ezekben pálinkát vittek magukkal a jókedv fenntartása végett, hiszen akkoriban falun nem számított ritkaságnak munka közben pálinkát inni.
A jobboldali képen látható vastagfalú kancsót víz tárolására használták. A kancsót minden reggel otthon megtöltötték hideg vízzel, s a munkások kivitték magukkal a földekre. Mivel a kancsó fala vastag, így a víz nem melegedett fel benne, s megfelelő hűsítő volt a nap folyamán. A vizet a kancsó tetején töltötték bele, s kancsó fülén található kis ivónyíláson keresztül ittak belőle, így pohárra se volt szükség.
S végül a bal alsó képen látható kancsókat bor felszolgálására használták vacsora vagy ebéd alkalmával. Egy ekkora kancsó pont megfelelő méretű volt ahhoz, hogy a pincéből a hordókban tárolt bort felhozzák, s egyből az asztalra tegyék.
Ha tetszett neked bejegyzésünk, kedveld oldalunkat a Facebookon, vagy kövesd be minket Instagrammon.
Kata :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.