Ezen a héten a 70-80-as évek reklámvilágába kalauzollak el Titeket. Mai szemmel már-már ijesztően furcsa reklámok akkoriban nagyon is népszerűnek számítottak a maguk stílusával, humorával érdekes zenei világával együtt.  Magyarországon csak a 70-es 80-as években jelentek meg az igazi tömegreklámok a televízióban.  Addig az emberek az újságokból és a rádióból tájékozódtak a világ újdonságairól. Ha azt hiszitek, hogy Fluimucil Ábel vagy az Activiás Pocak a legidegesítőbb és legbénább tv reklám a világon, még nem láttatok semmit…

Tejföl, amit nem lehet megunni! Levesbe, paprikáscsirkéhez, székelykáposztához és még ide és ide és ide… mindenhez jó a magyar tejföl! Még a bácsi bajsza is az égnek áll tőle olyan finom..

A néger csók igazi retro finomság. Átlátszó műanyag dobozokban lehetett kapni a boltokban ezt a csokibevonattal bevont belül habos édességet. A könnyed édesség reklámját annál nehezebb megemészteni.

 „Ez a Jóska ez Gyurka ez meg itt a véres hurka..” Igen, ekkor még a hurkáról is szólt reklám, nem is akármilyen.

Megérkeztek hazánkba is az üveges babaételek, amit igen érdekes módon reklámoztak. „A mi cégünk arra kényes, hogy a baba ne legyen se szomjas se éhes” Nálam ez a reklám nyerte a legidegesítőbb kategóriát. A nyávógó „Kérjük a bébi papit” mondatot és a horror filmbe illő műanyag játék babát a reklámba szereplő gyerekek se tudják hova tenni, szerintem ezért csodálkoznak annyira.

Az 1922-1946-1954-2012-ig működött Magyar Légiközlekedési Vállalat hívogató reklámja az első repülés élményét szeretné bemutatni. Emlékszem mikor még egészen kicsi voltam én is repültem egyszer Malév géppel. Akkor párizsis zsemlét kaptunk a fedélzeten útravalónak. Sajnos én nem voltam olyan szerencsés, mint a kisfiú és nem ülhettem a pilóta ölében. ☹

Igyekeztek a tv-n keresztül megmozgatni az otthon ülő közönséget egy kis Tévétornával. Biztos, hogy a ti szüleitek és nagyszüleitek is ismerik ezeket a sorokat: „Egy kicsi mozgás mindenkinek kell, a karosszékből álljanak most fel". A Tévétorna a magyar televízió egyik legnézettebb műsora volt és 15 évig mozgatta meg a nézőket. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy az Esti mese és a Híradó között volt adásban. A koncepció igen egyszerű volt: minden nap 5 perces tornagyakorlatokat mutattak be, amit bárki otthon is könnyedén meg tudott csinálni. 

A retró az öltözködésben is mindig jelen van! Időről-időre megjelennek bizonyos korszakok ikonikus – vagy azokat idéző – ruhadarabok a női magazinok címlapjain és a boltokban. Ezeket a trendeket egyes fiatalok előszeretettek viselik és kutatják fel utánuk az eldugott turkálók és vintage boltok kínálatát, mások viszont semmi körülmények között nem viselnék az olykor extravagáns ruhadarabokat. Beleértve ebbe azokat is, akik megélték az adott korszakot és bár nosztalgikus mosollyal gondolnak vissza a régi szép időkre, belátják, hogy egy-egy divathóbortot nem biztos, hogy követni kellett volna.

Nehéz volt az évtizedek közti választás, hiszen minden kornak megvan a maga sajátos és kiemelkedő divattrendje, viszont mai bejegyzésünkben a méltán híres ’80-as éveket idézzük fel. Vajon melyek azok a ruhadarabok, trendek, amelyek a mai divatban is fel-fel tűnnek?!

Body

A korszak sikeres táncos filmjeinek köszönhetően az utcai öltözködésbe is beszivárogtak a táncos és aerobic ruhák, valamint a body-k. De nem csak a Flashdance vagy a Dirty Dancing sztárjai adták az ihletet ehhez a trendhez, hanem Madonna is előszeretettel viselt extravagáns body-kat.

A bodyk a mai divatban is nagyon kedvelt ruhadarabok. Szinte minden fazonban megtalálhatjuk őket a boltokban. Hosszú ujjú, rövid ujjú, ujjatlan, kivágott hátú, csipkés, bőr és még sorolhatnánk. Egy biztos, ma már viselhetsz bodykat anélkül, hogy a ’80-as évekbeli Madonnára emlékeztetnél.

Válltömés

A válltöméssel ellátott óriási blézerek tökéletesen szimbolizálják ezt az évtizedet. Ezekbe a ruhadarabokba egy-egy férfi is simán belefért volna, de az ovesized darabok mellett az éppen hogy mell alá érő fazonok is népszerűek voltak. Ez a trend a pulcsikban és haspólókban is megjelent.

Manapság is láthatunk az utcán egy-két fiatalt, akik a korszak iránti hódolatukat válltöméses ruhadarabbal próbálják kimutatni, ez azonban csak egy szűkebb rétegre jellemző, nem terjedt el annyira.

Farmer

A '80-as évek egyik favoritjának számított a farmer. Farmering, farmermellény, farmerdzseki, farmernadrág, farmerszoknya, farmercipő, farmer farmerral. A farmerdzsekit a zakóhoz hasonlóan könyökig feltűrve kellett hordani, farmering nadrágba tűrve, merészebb nők esetén mell alatt megkötve, extra rövidnadrággal hordva. A répaszárú vagy egyenes szárú farmer fénykorát élte, és a szakadt farmer is igencsak népszerű volt.

A ’80as évek egyik vitathatatlan kedvence a farmer anyag volt. Farmerdzseki, farmering, farmermellény, farmernadrág, farmersort, farmerszoknya. Hódítottak a magasderekú és a koptatott farmerek, valamint a márványmintás dzsekik és nadrágok.

Gondolom említenünk sem kell, hogy ez a trend szerves része a mindennapi öltözködésünknek. Bár a férfiakat ma már nem biztos, hogy szívesen látnánk ilyen farmer rövidnadrágokban:

Susogós melegítők

Ezt inkább nem is részleteznénk. Borzalmas! A lényeg, hogy minél mintásabb, össze nem illő, élénk színek párosuljanak. Reméljük, ezt soha többé nem látjuk viszont az utcákon.

Kiegészítők

És a végére egy-két kiegészítőre is emlékezzünk vissza. Mint például a hatalmas plüss hajgumik:

Vagy a színes fejpántok:

És az elengedhetetlen nyakig felhúzott zoknik:

Ezek a mi kedvenceink a színes ’80-as évekből. Ha eszetekbe jut még olyan divattrend ebből az időszakból, ami semmiképpen sem merülhet feledésbe, írjátok meg kommentben!

Hasonló retró tartalmakért pedig kövessetek minket instagramon és facebooknon is.

Nosztalgiázni jó, ám nem csak régi fotóid nézegetésével teheted meg. Ha benézel a sufniba vagy felmész a padlásra, esetleg hazalátogatsz a szülői házhoz, és szétnézel régi holmijaid közt, kezedbe akadhatnak kedves régi játékaid, amelyek egy szempillantás alatt visszarepíthetnek képzeletben a gyerekkorodba. Ma már szinte nem találni olyan fiatalt, aki ne lenne a technika megszállotta. Középiskolás unokatesóm lelkesen nyomkodja a telefonját, olyan beállításokat tud amikről én még csak álmodni se merek. Sok gyerek/fiatal hihetetlen ügyeséggel kezelni a telefon, számítógépet, ami szerintem nem feltétlenül baj, csak tudni kell hol meghúzni a határt. Ők már ebben születtek bele.  

A következő képeken olyan játékokat láthatsz, amilyenek neked is lehettek annak idején.

A kis színes golyókat négyféle irányba lehetett mozgatni, rakosgatni. A cél az volt, hogy az azonos színű golyók egymást kövessék.

A társasjáték egyik játékosa kirakott egy színkombinációt, amelyet a másiknak ki kellett találnia. A szín- és helytalálatokat fekete és fehér pöckök jelezték.

A Rubik-kocka a mai gyerekek számára is ismerős lehet. Lényege, hogy a kocka oldalain azonos színű négyzetek legyenek. Addig kell forgatni a mozgatható elemeket, amíg ez nem teljesül.

Retro csocsóasztal
Manapság a gyerekek már azt se tudják mi az a csocsó és hogyan kell játszani! Pedig régen nem is létezett olyan kisgyerek, aki ne imádta volna. Úgy tűnik sokan visszasírták ezt az időszakot, hiszen a boltokban és az online piacon újra kapható az az igazi régi stílusú csocsóasztal, amivel még mi játszottunk. A játék visszaadhatja gyermekeinknek azt az izgalmat, amit számunkra is okozott. A labda lökdösése, a bábuk forgatása garantáltan szép emlékeket fog előidézni bennünk!

Újra Menő a Tetris!
Ez az a játék, ami vagy mindenkinek volt, vagy ha nem is volt, nagyon irigyek voltunk társainkra, akik megkaphatták. Arany és ezüst, ritkán fekete változatban volt kapható és körülbelül az 1900-as évek elején robbant be hazánkba is. Több játék is található volt rajta és a szülők nagy örömére a játék hangja szabályozható volt, hiszen egy idő után nagyon idegesítette őket. Szerettük elvinni a suliba is, ám sokszor elkobozták a tanárok, ha óra közbe elővettük a pad alatt.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket Facebookon, vagy Instán.

„Néha légy bolond egy kicsikét! Elrepül úgy a szürke gond, Derül az ég. Van abba valami báj, Hogyha kacag a máj. Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár!”

Te is énekelve olvasod magadban ezeket a sorokat? S a rögtön berakod youtube-on hogy mosolyogva énekeld a szöveget? Reméljük igen �

A héten picit felidézzük milyen jó is volt gyereknek lenni, s minden vasárnap reggel a Minimaxra bambulva gyermekmeséket nézni. Összeszedtük nektek régi kedvenc magyar meséinket, melyeken szüleink felnőttek, s melyeket gyermekként mi is imádattal néztünk.

A Mézga család az egyik legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, szerintünk nincs olyan, aki ne ismerné az országban. Továbbá például Németországban, Szlovákiában, Csehországban is sugározták. A sorozat az 1960-es, 70-es és 80-as években futott. Három sorozatból áll, mindegyik 13 epizódból. Az első sorozat 1968-69 között futott Üzenet a jövőből-A Mézga család különös kalandjai néven, a második sorozat 1972-ben Mézga Aladár különös kalandjai néven, s harmadik 1978-ban Vakáción a Mézga család címmel.

Süsü, a sárkány magyar televíziós 9 részes bábfilmsorozat, mely1977-től 1984-ig futott, írója Csukás István volt. Süsü hangját pedig a híres magyar színész Bodrogi Gyula adta. A sorozat kesztyűs bábtechnikával készült, egyszerre számított fantasy és musical filmsorozatnak. A történet röviden arról szól, hogy Süsü meggyógyítja ellenségét, amiért háromfejű apja kitagadja, testvérei pedig kigúnyolják. Süsü, a szegény egyfejű sárkány ezután az emberföldre kerül, ahol sok kaland várja.

A Pom-pom meséi szintén magyar televíziós rajzfilmsorozat, melyek1980-tól 1984-ig vetítettek. A történetet Sadlik Ferenc rajzolta, akinek rajzaira jellemző a szürreális képi világ, az álomszerű logikát követő jelleg. Minden epizód során az egyik főszereplő Picur, reggelente, az iskolába menet találkozik barátjával Pom-pommal, akik egy-egy érdekes történetet mesél el az epizód során a közös kalandjaikról. Valamint a történetben még találkozhatunk Gombóc Artúrral, sokak kedvencével, aki egy nagy dagatd madár, aki IMÁDJA a csokoládét.

Kedvenc meséink közé tartozott még a Vizipók csodapók, Dr Bubó, Pityke őrmester, Frakk, a macskák réme, A nagy ho-ho-ho horgász, TV maci, A kockás fülű nyúl, Mazsola és Tádé, és még sorolhatnánk! Ha rád is rád tört a nosztalgia, dőlj hátra, élvezd a vasárnapot! Hallgasd meg kedvenc főcímdalod vagy nézz meg kedvenc sorozatrészed.

Köszönjük, hogy velünk tartottál erre az utazásra! Jövőhéten találkozunk!

Addig is kövessétek Facebook oldalunkat és Instagram oldalunkat! �

Filmek végtelen sora a mozikban és sorozatok a TV-ben, milliónyi zeneszám naponta és koncertek minden héten, képzőművészeti kiállítások, kortárs fotó és festmény galériák, remekebbnél remekebb prózai és táncos darabok rengeteg színházban. A kultúra és a művészet átjárja mindennapjainkat, szinte el sem tudnánk képzelni az életünket ezek nélkül az alkotások nélkül.
Még akkor is valamilyen művészeti terméket fogyasztunk, amikor ez eszünkbe sem jut. Ilyen például a ruhánk, vagy a könyv, amit olvasunk. Napjainkban a művészet virágzik, a kultúra szárnyal és ez az, ami inspirált minket arra, hogy visszatekintsünk a Rendszerváltás előtti időszakba. A „gulyáskommunizmus” idején bizony nem volt szabad bármit hallgatni, nézni, olvasni, festeni, táncolni. A művészet azonban nem egy olyan dolog, aminek gátat lehet szabni. Éppen ezért most az 1970-es évek zenei és a filmes világába kalauzolunk titeket egy rövid pillanat erejéig.

A II. világháború után a tánczene volt a legnépszerűbb műfaj kis hazánkban, azonban az 1970-es évekre a beat után, már a rock and roll hódított. Olyan máig ismert zenekarok alakultak és váltak ünnepeltté az egész Keleti blokkban, mint az Omega, a Neoton és a Hungária. De az eleinte botrányos Illés zenekar és az új hullámos KFT együttesek is ebben az időszakban kezdték meg hódításukat szerte az országban. A koncerteket ekkoriban, a legnagyobb befogadó képességű futball stadionokban rendezték és a zenészek igazi szupersztárok voltak. Természetesen a hatalom nem könnyítette meg a zenészek helyzetét, hiszen ez a kifejezési forma teret engedett nekik arra, hogy burkolt, illetve kevésbé burkolt formában hangot adjanak a rendszerről való véleményüknek. A lemezeket a kiadók, szándékosan, alig terjesztették, így az említett koncertek kulcsszerepet játszottak a sikerek elérésében.

A magyar filmtörténet hasonló a zenészek világához. A II. világháború után a politika diktálta, hogy milyen produkciók szülessenek, azonban az 1960-as évektől kezdve merész rendezők mai napig értékes filmeket alkottak. A filmek sikeréhez, természetesen elengedhetetlen volt a neves és tehetséges színészek teljesítménye is. Ilyenek voltak, például: Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Őze Lajos, illetve Törőcsik Mari. Eleinte főként az olyan nagy sikereket elért hazai prózai műveket dolgozták fel, mint A kőszívű ember fiai, A Pál utcai fiúk, vagy az Egri csillagok. A 1970-es évektől már olyan eredeti produkciók is születtek, mint A tanú, A Tenkes kapitánya, vagy az Oscar-díjat is nyert A légy című animációs film. Ezeket a filmeket egyébként a mai napig vetítik időnként egy TV-csatornák.

Reméljük, hogy sikerült Titeket visszarepíteni kicsit a nagyszüleink fiatalkorába, amennyiben igen, likeoljátok oldalunkat a Facebookon és kövessetek minket Instagramon is!

Nekem a Balaton a Riviéra… csendül fel a jól ismert dalszöveg minden magyar fejében. De nekünk, az X és Y generációnak is az volna? E heti blogbejegyzésünkben szeretném feltárni milyen változásokon ment keresztül a Balaton és a róla alkotott kép a 60-as 70-es és 80-as évek óta.     

A 60-as években az idegenforgalom színvonalának növekedésével kezdetét vehette a Balatoni nyaralások korszaka, amikor minden család bepattant a Wartburgjába és a vállalati beutalóval a kocsi kesztyűtartójában elindult a SZOT-üdülő felé. Igen, akkoriban még nem volt booking.com és airbnb. A nyaralni kívánó magyar családok ezekben az üdülőkben szálltak meg. Azóta a legtöbb SZOT-üdülőt a jó fekvése miatt vagy önálló apartmanokká alakították vagy éppen szórakozó helyet csináltak belőle, mint például a Siófok-Balatonszéplak üdülőből vagy mai nevén Palace Dance Club. Az X és Y generáció számára biztos ismerős az új neve hiszen, ha Balaton és szórakozóhely akkor a Palace ugrik be elsőnek. Azonban rengetek elhagyatott üdülő vált szellemházzá, ami elég szomorú.

Számunkra már természetes, hogy ha Balaton akkor M7-es autópálya, azonban ez nem mindig volt így. 1964-ben a megnövekedett autós forgalom miatt már több különböző forgalmi intézkedést is bevezettek.  A balatoni műút zötyögős fővárosi szakaszát már 1937-ben átadták, azonban az M7 autópályát csak jóval később 1975-re kötötte össze Balatonaligát Budapesttel. Az egyetlen változatlan dolog azóta csak az állandó hétvégi dugó nyáron…

Zamárdi a Kádár korszak egyik kiemelt üdülőhelyének számított és híres volt többek között az 1961-ben megépített kertmozijáról. Olyannyira népszerű volt a mozi, hogy a jegyek már egy héttel a film vetítése előtt elkeltek. A mozit 2012-ben felújították így, aki egy kis nosztalgiára vágyik most is felkeresheti a helyet. Nagy sikere volt az itt található autóskempingnek is, ahol ellepték a partot a pokrócokkal letakart Zsigulik, Trabantok és Wartburgok. A part tele volt felfújható gumimatracokkal és egy-egy NDK-s lakókocsival a sátortengerben. Zamárdi népszerűsége azóta sem lankadt, mai napig az egyik kiemelkedő célpont a Balatonon. Azonban nekem inkább a nyári zenei fesztiválok jutnak az eszembe róla és az ehhez tartozó őrült esték. Amikor a kempingben már nem a főtt kukoricáért áll a sor, hanem a központi töltőhely férőhelyei miatt, hogy az esti bulira fel tudjuk tölteni a telefonunkat. 

Ha már a balatoni nyarakról van szó, nem mehetünk el a zánkai Úttörőtábor mellett. A 70-es évektől Zánka volt az abszolút number 1, így akkor csak simán Úttörővárosként hívták a települést. A tábort 1975 május 25-én, gyereknapon adták át. A 30 holdnyi területen fekvő tábor többek között saját vasútállomással, buszpályaudvarral, színházteremmel, sportlétesítményekkel, szabadtéri színpaddal és múzeummal is rendelkezett, ami valljuk be, azért elég menő lehetett akkoriban. A szocializmus alatt szinte minden iskolás diákot úttörővé avattak, csak a rossz magaviseletű vagy tanulmányi átlagú diákok maradtak ki ebből. Évente összesen 25 ezer gyerek fordult meg a táborban.  Habár azóta az úttörő mozgalom véget ért, de szerintem nincs olyan gyerek, aki valaha nem járt volna a zánkai táborban. Ma már Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumként működik, ahova bárki visszatérhet a barátokkal vagy családdal, aki egy kis nosztalgiára vágyik.

Sok minden változott, azonban úgy gondolom, hogy a Balaton mindannyiunk számára meghatározó hely marad, ahova mindenkit rengeteg élmény és emlék köt és ahova bármikor szívesen tér vissza.

A blog végére egy kis szösszenet 1968-ból, a Balatonberényi Wágner diszkóból, ami szerintem mosolyt csal mindenki arcára: Wágner Diszkó

Ha tetszett a bejegyzés ne felejtsetek el követni minket Facebookon és Instán :)

 Enikő

Akik igazán rajongtak gyerekkorukba az édességekért, biztosan emlékeznek még a múltidők finomságaira. Ezek közül néhány már eltűnt, néhány viszont még a mai napig megtalálható a boltok polcain. Összegyűjtöttük nektek azokat a finom – és kevésbé kedvelt – gyermekkori nyalánkságokat, amikre mi is nosztalgikus hangulattal tekintünk vissza.

Téli fagyi

Kezdjük is pont egy olyan édességgel, ami nem éppen tartozott mindannyiunk kedvencei közé. Bár kinézetre mondhatni teljesen megegyezik egy finom fagyival, ez a változat, amit a hidegebb hónapokban próbáltak a szüleink helyettesítőként használni, nem igazán nyerte el a tetszésünket. A cukros, geil töltelék és az íztelen tölcsér nem hozta a várt ízélményt.

Francia drazsé és dunakavics

Ez a páros sok gyerek felnőtté válását végigkövette. Egészen kiskortól, amikor még csak az orrunkba dugtuk, hogy szüleinkre a frászt hozzuk, a későbbi iskolás éveinkig, amikor jó ötletnek tűnt óra közben ezzel dobálni az előttünk ülő hátát, hogy semmiképpen se tudjon a tanárra figyelni. De természetesen nem csak a gyermeki rosszalkodás kötődik számunkra ehhez a két cukorkához, hanem sokunk egyik kedvenc édessége a mai napig. A francia drazsé elnevezése a francia dragée szóból ered, ami cukormázzal bevont mandulát jelent. Nem meglepő hát, hogy sokszor csak erős küzdelmek árán sikerült kiszedegetni a fogaink közül. De gondolom a kőkemény, ragyás cukorbevonattal hódító földimogyorót sem kell bemutatni, ami a fogorvosok rémálmának számított.

Cigirágó

Gyerekként amiben csak lehetett, próbáltuk utánozni a felnőtteket. Mielőtt a beleső tartalmát megkóstoltuk volna, sokáig csak a szánkban tartottuk és eljátszottunk a felnőtteket a barátainkkal az iskolába és az udvaron, ami nagyon menőnek számított. Ma már elgondolkozunk azért azon is, hogy ezt mennyire volt jó ötlet piacra dobni, pont a legbefolyásolhatóbb korosztály számára, de akkor ez természetesen eszünkbe sem jutott.

Kapucíner és barátai

A nagymama titkos konyhaszekrényében egy-egy látogatás alkalmával mindig lehetett találni ezek közül. Kapucíner, Lottó, Szamba, Autós, Bohóc. Mind-mind felidéznek egy vicces vagy akár egy szomorú gyerekkori élményt, amikor a nagyszüleink ezekkel próbáltak minket megvigasztalni. Valljuk be azért jobban örültünk volna egy turbo rágónak vagy egy zacskó zizinek. De az biztos, hogy ha meghalljuk ezeket a neveket, mindenkinek eszébe jut egy kedves történet.

Krumplicukor

A krumplicukor az egyik legrégebbi édességünk. Kinézetre nem biztos, hogy mindenkinek egyből meghozza a kedvet a nassoláshoz, hiszen inkább hasonlít a tanáraink által használt krétákra, mintsem egy íncsiklandozó édességre. A krumplicukor keménysége egy kődarabbal vetekszik, azonban egy harapás után egyből omlássá válik a szájunkban. Minket leginkább a nagyszülőkkel töltött hosszú nyarakra emlékeztet ez a furcsa nassolnivaló. Az már persze vitatható, hogy ez a különlegesség mennyire tartozott a gyerekek kedvencei közé.

PEZ

És a végére hagytuk a mi személyes kedvencünket, a PEZ-t. Nem volt olyan gyerek, akinek ne lett volna legalább 3 féle különböző adagolója. A disney figurástól kezdve a pokemonosig, minden formában kaphatók voltak és a mai napig kaphatók ezek a cukorkatartók. Egész napokat el tudtunk lenni csak azzal, hogy ezekkel az adagolókkal játszottunk és cserélgettük őket. Az, hogy még a tartalmuk is finom volt, már csak plusz.

Természetesen a lista nem teljes, említhettük volna még a mamaba olvadós cukrot, a kojak nyalókát vagy a macskanyelvet és még sok-sok más finomságot. Ha esetleg eszetekbe jut még olyan édesség, ami meghatározta a gyerekkorotokat vagy akár csak fűződik hozzá egy-egy kellemes kiskori történet, akkor írjátok meg nekünk! Valamint, ha tetszett a bejegyzés ne felejts el bekövetni minket instagramon és facebookon is.

Múlt heti bejegyzésünkben arról olvashattatok, hogy nekünk, Y generációnak a 90-es évek jelentik a retrot. Azonban szüleinknek, akik lehetnek akár az X vagy a Baby-boomer generáció tagjai, ehhez a fogalomhoz vajon milyen kép társul?

A cikk céljából megkérdeztem anyukámat és nagynénémet, hogy nekik mi jut eszükbe arról, hogy retro. A mi megközelítésünkhöz hasonlóan ők is gyermekkori emlékeikhez nyúltak vissza.  Összegyűjtöttem tehát nektek pár ma már retronak számító segédeszközt nagymamám és dédmamám mindennapjaiból, melyek hosszú éveken át a padláson, pincében pihentek, s ma már a konyháink ékesítő dísztárgyává váltak.

A bal felső képen látható bödönt anyukám még a dédnagymamámtól örökölte. A zománcozott edényt egykor zsír tárolására használták, s mi a mai napig zsírt tartunk benne.

Falusi szokásokhoz híven dédnagymamám igazi házi lekvárt készített minden gyümölcs szezon végén. A lekvárt egy napig lassú tűzön üstben főzték, állandóan kevergetve, cukor és mindenféle adalékanyag nélkül. A kész lekvárt beletöltötték a bal alsó képen látható csuporba. Miután kihűlt nagyon sűrű lett, a tetején hártya képződött, s így ebben az edényben évekig elállt.

A vasaló feltalálásának pontos időpontja nem ismert. Az elektromos vasaló feltalálása előtt a képen látható vasból készült vasalót a sparheltből (konyhai tűzhely) kiszedett parázzsal vagy izzó faszénnel töltöttek tele, s mikor teljesen felmelegedett akkor vasaltak vele.

Alatta pedig egy mechanikus, fából és vasból készült kézi daráló látható, melyet  elsősorban bors, kávé és egyéb magvak őrlésére használtak.

A második montázsban italfogyasztáshoz kapcsolatos tárgyakat szedtem össze nektek. A bal felső képen látható kis méretű flaskák pont belefértek a földeken és az erdőben dolgozó napszámosok zsebébe, így ezekben pálinkát vittek magukkal a jókedv fenntartása végett, hiszen akkoriban falun nem számított ritkaságnak munka közben pálinkát inni.

A jobboldali képen látható vastagfalú kancsót víz tárolására használták. A kancsót minden reggel otthon megtöltötték hideg vízzel, s a munkások kivitték magukkal a földekre. Mivel a kancsó fala vastag, így a víz nem melegedett fel benne, s megfelelő hűsítő volt a nap folyamán. A vizet a kancsó tetején töltötték bele, s kancsó fülén található kis ivónyíláson keresztül ittak belőle, így pohárra se volt szükség.

S végül a bal alsó képen látható kancsókat bor felszolgálására használták vacsora vagy ebéd alkalmával. Egy ekkora kancsó pont megfelelő méretű volt ahhoz, hogy a pincéből a hordókban tárolt bort felhozzák, s egyből az asztalra tegyék.

Ha tetszett neked bejegyzésünk, kedveld oldalunkat a Facebookon, vagy kövesd be minket Instagrammon.

Kata :)

Mi a retro?

Nem kell értelmező szótár után kapkodni, ha azt halljuk: RETRO. Egyértelmű mire utal, régebbi szokás, divat újraéledését és érvénysülését értjük alatta. Érdekesebb kérdés, hogy miért van erre szükség? Mi az a vonzás, nosztalgia, ami a múlt felé fordít? A retro elsősorban érzelem. És mint ilyen, torzít, de a retro tükrébe pillantva, valahogy minden szép, szebb. És mi vágyunk erre az egyszerű élményre, átértelmezzük az elmúlt időt mai jó érzések megéléséért.

Nekem személy szerint a retro jelenti a fiatalságomat. Mikor undorítóbbnál undorítóbb zenékre csapattunk a városon végig, lehúzott ablakokkal és energiaitallal a kézben. Mikor az általános iskolás farsangon meghallottuk a Kört az Eddától tudtuk, hogy leoltódnak a lámpák és lehet bújócskázni. Mikor édesanyád vett neked a boltban egy „Turbo” rágót mert épp jó jegyet hoztál haza az iskolából. De ez mindenkinek más, és pont ettől szép.

Nekünk a 90-es évek jelentik a retrót. Összegyűjtöttem nektek pár dolgot abból az időből, amiken TI már valószínűleg mosolyogni fogok, és elképzelhetetlennek tartjátok egyáltalán a létezését is.

• Discman egy mérföldkő volt. A Walkman után sokkal gyorsabb, könnyebben kezelhető, a legmenőbb.
• Aki nem olvasott azelőtt, az is kezébe vette a frissen megjelenő Harry Pottert. Aztán le sem tette.
• Livestrong karkötőt akkor is akartunk, ha nem is értettük, mit jelképez. Egyszerűen iszonyat menő volt.
• A 3310-es Nokia és a kígyós játék... Vagy neked Siemensed volt és potyogó dobozoztál?
• A Facebook előtt létezett egy másik szoftver. MSN, színes név, amiben emotikon van, bejelentkezős hang, rezgős jelzés... Megvan még? :)
• Egy világ őrült meg a tamagocsiért, hogy miért? Ne kérdezd!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket Facebookon, vagy Instán.

Máté

Üdvözlünk a RETRÓ MÁNIÁSOK OLDALÁN!

Ezt az oldalt azzal a feltett szándékkal hoztuk létre, hogy elrepítsünk Titeket, kedves Y és Z generáció képviselői, szüleink és nagyszüleink fiatalkorába. Abba a korba, amikor mindenki Ladával, Trabanttal vagy KisPolskival járt, a rádióból pedig R-GO és Neoton Família szólt. Amikor még csak egy televízió csatorna létezett, és azon is csak hétfőnként volt sugárzás. Amikor még szombaton is volt tanítás. Amikor a narancsot és a banánt darabra lehetett vásárolni. Amikor fagyiból is csak egy fajta volt, de legalább 0,5 forintba került egy gombóc. És amikor a Balaton parton egy sörrel a kezünkben nem koccintottunk, viszont a foci VB-n kint voltunk!

Mi öten, akik, hozzátok hasonlóan, a 21. század gyermekeinek valljuk magunkat, egy olyan generációt képviselünk, akik legfelhőtlenebb gyermekkorukat a szüleinktől örökölt tárgyak, szokások és történetek bűvkörében töltöttük. Egyúttal egy olyan társadalomba érkeztünk meg, mire felnőttünk, ahol a technológia, nyitottság, fogyasztás és tudás a legfontosabb ismérvek. Az a generáció vagyunk, akik kisgyermekként élték meg az ezredfordulót és, talán éppen emiatt, igenis érdekel minket, hogy milyen volt a Rendszerváltás előtt élni. Milyen volt mobiltelefon, laptop és internet nélkül? Valószínűleg ugyanolyan szuper, mint most, csak egy kicsit más. Akkor is pletykáltak a lányok, fociztak a fiúk, örök barátságok köttettek, anyu jött a tanítás végén, apával volt a legjobb a bújócska, és a nagyi levese volt az igazi.

Célunk, hogy az elkövetkezendő 10 hétben egy kicsit közelebb hozzuk egymáshoz az említett két generációt. Hogy Ti, fiatalok, olyan oldaláról ismerhessétek meg a születésetek előtti időszakot, ahogyan azt akkor a szüleink megélték. Mindeközben ők is nosztalgiázhatnak egy kicsit a mi szemünkön keresztül, és újraélhetik minden szép emléküket. Megmutatunk nektek mindennapi használati tárgyakat, már nem élő szokásokat és hobbikat, valamint hírességeket. De nem elégszünk meg ennyivel, ezért szeretnénk tudni, vajon mi történt a 80-as évekkel. Megmutatjuk, hogyan lehet újrahasznosítani bizonyos tárgyakat, és mit gondolnak vajon a az unokák és nagyszüleik a változásokról.

Kövessetek minket a FACEBOOK-on is!

Tartsatok hát velünk ebben az időutazásban!